Sziasztok! Végre van gépem! Ez az hét borzasztó volt! De itt vagyok az ígért résszel. A beígért másodikat pedig holnap hozom. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást! Juccy♥
Sietősen az újságoshoz léptem, elvettem azt az újságot és
kifizettem. Jobban megnéztem, hátha csak káprázik a szemem, de nem. A címlapon
tündökölt az én drága barátnőm és Zayn. Csak tegnap este mentek el vacsorázni,
ha le is fényképezték őket, hogy tudták ilyen hamar címlapra rakni? Megáll az
eszem.
Pár lépés után megálltam és jobban szemügyrevettem a
címlapot. Egy kép Szimiről és Zayn-ről, mikor Zayn kisegíti a kocsiból. A kép
felett hatalmas nagy betűkkel a következő szöveg: A One Direction rosszfiúja
egy rajongóval randizgat?!
Szemem kikerekedett és azonnal elkezdtem lapozgatni az
újságot. Hamar meg is találtam a két oldalas "beszámolót" az eseményről.
"A banda Bradford-i rosszfiúját a minap egy tőle
fiatalabbnak látszó lánnyal kaptuk lencsevégre. Bármennyire is próbálták
kerülni a feltűnést, a mi embereink nem nyugodtak addig, amíg ki nem
derítették, hova is fog menni Zayn, viszont minket is meglepetés ért, mikor a
limuzinból egy lány is kiszállt. A lány kiléte egyelőre rejtély, de ha minden
jól sikerült, hamarosan úgy is nyilvánosságra hozzák a dolgot."
Olvastam végig és még a szívem is kihagyott. Majd a képeket
kezdtem nézegetni és a limuzintól teljesen az étteremig, szinte minden
lépésükről van egy fénykép. Az egyiken Szimi még hátra is néz. Hát ez lett
volna az a furcsa érzése. – gondoltam magamban.
Az újságot a táskámba
gyömöszöltem és sietős léptekkel indultam vissza. A negyed órás utat 7 perc
alatt tettem meg. Lihegve szaladtam be a házba.
-Szimi! Szimi, hol vagy?! – kiáltottam, és mély
levegőt vettem, próbáltam magam kifújni, de a szívem ezerrel vert. Féltem a
reakciójától, hisz ő még annyira se szeretett volna a reflektorfénybe kerülni,
mint én.
-Jövök! – hallatszódott a hang az emelet felől,
majd egy alak is megjelent. Lesétált a lépcsőn és felém kezdett el haladni. –
Mi az? Valami baj van? – kérdezte mikor odaért hozzám. Felnéztem rá szemében
egy cseppnyi aggodalmat láttam.
-Igen. Így is fogalmazhatunk. – mondtam és még mindig
lihegtem.
-Az Istenért! Mondd már! – váltott idegessé
hangja. Nem mondtam semmit, csak kikotortam a táskámból az újságot és odaadtam
neki. A címlapot meglátván a szeme kikerekedett, bőre olyan fehérré vált, mint
a hó. – Csak ezt ne! – suttogott az orra alatt, de én tisztán hallottam.
Elkezdett hátrálni, de a lépései olyan bizonytalanok voltak,
mintha bármelyik percben feladhatták volna szolgálatot. De kitartott. A TV
mellet volt a telefonja, amit felkapott és tárcsázni kezdett. Gondolom Zayn-t
hívta.
-Szia! Azonnal beszélnünk kell. Baj van. – mondta
a telefonba és pár másodperc után le is tette.
Nem tudtam kezelni a szituációt, és hiába is próbáltam volna
nyugtató szavakat mondani neki, nem használt volna, így csak odasétáltam hozzá
és szorosan magamhoz vontam. Ölelés közben a hátát kezdtem simogatni, ezzel is
próbálva megnyugtatni.
-Én ezt nem akartam. Nem akarom, hogy velem
legyen tele a média, ráadásul utálni fognak. A nevem sem marad sokáig titokban.
Félek. Rettenetesen félek. – suttogta és hallottam hangján, hogy nem bírja
sokáig és sírni fog.
-Minden rendben lesz. Senki sem fog utálni és
megoldjátok, mindent tisztáztok. – próbáltam nyugtatni, de ezzel én sem
értettem egyet. Igenis több millióan fogják utálni, már csak irigységből is. Ha
a neve kiderül, semmi sem lesz rendben, max nagyon sok idő múlva.
-Ezt te sem gondolod komolyan?! – mondta mintsem
kérdezte.
-Őszintén? Nem. Bevallom, én is ettől félek, hogy
kiderülök. Nem akarom kapni a sok utálkozó levelet és nem szeretném magam látni
az újságokban. Nem akarom, hogy zaklassanak, és hogy mindent tudjanak rólam. Én
csak Harry-t akarom, de tudom, hogy ez vele jár. Viszont köztetek csak barátság
van. Így nem fognak annyira utálni. Sőt, még a végén meg is kedvelnek. –
mosolyogtam rá.
-Nem hiszem. – mosolygott ő is, de csak ilyen
erőltetett mosoly volt.
-Én tudom! Jó, lesznek, akik utálnak, viszont
olyanok is, akik szeretnek és mi Nikivel mindig melletted állunk majd! –
öleltem ismét meg majd leültünk a kanapéra és vártuk Zany-t.
Amíg vártunk, lejött Niki is.
-Adam-et hol hagytad? – kérdeztem tőle.
-Fáradt volt, plusz még mindig a bulit szervezi.
– magyarázta tök unott fejjel.
-Látom, mennyire feldob ez az egész buli ötlet. –
nevettem és ezzel lezártnak tekintettem a témát.
-Hát igen. Rossz előérzetem van, de mindegy. – itt
Szimire pillantott és látszott rajta, hogy meglepődik. – Szimi, minden rendben?
– kérdezte és kezével végigsimított a vállán.
-Nincs. Semmi sincs rendben. – válaszolta meg a
kérdést lehajtott fejjel.
-Na, miről maradtam le?
-Erről. – mondta Szimi és megmutatta Nikinek az
újságot. Niki végigolvasta.
-És ezzel mi a bajod? – nevetett.
-Hát az hogy benne vagyok! – akadt ki megint.
-Én örülnék a helyedben. A sok hülye kis rib…
öhhöm… akarom mondani a sok kis csitrit meg fogja ölni a féltékenység. –
nevetett tovább.
-Ja, igen. Ők meg engem. – nézett rá Szimi szúrós
tekintettel.
-Dehogyis! Mindegyiknek csak a szája nagy. – próbálta
nyugtatni, nem túl sok sikerrel.
Olyan fél óra társalgás után csengettek. Mivel én ültem az
ajtóhoz legközelebb, én indultam kinyitni. Lassan elballagtam az ajtóig, majd
kinyitottam. Zayn állt velem szemben.
-Szia! – öleltem magamhoz.
-Szia! – viszonozta azt. Ahogy öleltem megláttam,
hogy az autójában ül még valaki.
Lassan kinyílt a kocsiajtó és a szívem meglódult, a lábam
megremegett és a már jól ismert mosolyom az arcomra vándorolt.
Hmm imádom, gyorsan az új részt lécci....amúgy így gondoltam a folytatást amikor múltkor írtam, hogy szerintem már tudom hogy mi lesz
VálaszTörlésHmm...ennek örülök!:)♥:DD
TörlésSejtettem, hogy ez lesz:D Jó lett!:)
VálaszTörlésKöszönöm!:)♥
Törlés